2015年10月22日 星期四

Biography of Lajos Ligeti


Lajos Ligeti
 (October 28, 1902 - May 24, 1987)


Ligeti was born at the North Hungarian city, Balassagyarmat. After his secondary school years at Gyarmat, he gained admission to the Budapest József Eötvös College of great fame and French orientation. As a student of the Faculty of Arts in the University of Budapest he studied classical philology, and learned even more absorbedly Turkish philology and severe judgement from Gyula Németh, with whom the undergraduate dissected the works of great Vámbéry to false and true segment. He learned etymology, a passion to search for the Turkish elements of Hungarian language from Zoltán Gombocz. But he realized that at home he could not arrive at the final source of our relationship with, and beyond, the Turkish peoples, so after he took a Ph. D. degree with honours - then rewarded with an iron ring instead of the golden one of the pre-war time - he gladly went to Paris to be instructed by the great masters of Sorbonne. On a Hungarian scholarship, he studied Chinese subjects with Henri Maspéro, Tibetan philology - in the wake of Csoma de Kőrös - with Jacques Bacot, and first and foremost, the Mongolian and related fields with highly versatile Paul Pelliot, his most influential professor in Paris.


The metropolis urged him to stay, but he returned to Hungary, into unemployment. Eventually he managed to raise support for an expedition to China. In 1928-30 he visited the Mongols in the north between the Great Wall and the Gobi Desert. He lived in lamaistic monasteries and studied the little known languages of southern and eastern Mongolians: Chahar, Harchin Tumet and Dagur, so important for its ancient pecularities. Most of his collection was destroyed during the Second World War, but his invaluable old Mongolian, Manchu, Tibetan and Chinese manuscripts and books survived, which he gave to the Library of the Hungarian Academy as a gift. In his scholarly report (Rapport preliminaire..., 1933) he made mention of his inquiry into the 108-volume Mongolian Buddhist canon, which he was the first to describe as an immense source for linguistic, cultural and historical research (Catalogue du Kanjur mongol imprimé, 1942-1944). In the autumn of 1936 he travelled to Afghanistan , where he sought out the Moghols, a people believed to have already vanished, and reported new data on their disappearing language. He also studied the folklore of the Uzbeks in Afghanistan. In the meantime he discovered the correlation between the long vowels of old and contemporary Turkish languages.

From 1936 he was elected corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences and an ordinary member from 1947. He was 37 when he became a professor of the Faculty of Arts in the University of Budapest and a year later he was appointed to the holder of the Chair of Inner Asia. He was the first to teach there Mongolian and Tibetan language and culture, Inner Asian history and Manchu, from the alphabet to many settled and unsettled questions and to various complex methods of investigations. In addition to his own department, for twenty years, he also held the Chair of the Far East, where he taught the first generations of Hungarian sinologists. For several years he was in the Chair of Turkish philology as well. Among others, he was also managing director of the Institute for Hungarian Studies.

He was the vice-president of the Hungarian Academy of Sciences for two decades. He was the founder of Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, so far the longest-lived of our journals devoted to Oriental studies; he edited the monograph series Bibliotheca Orientalis Hungarica in Europaean languages and that of the Csoma de Kőrös Pocket Library in Hungarian; he reorganized the Csoma de Kőrös Society, set up a research group under the aegis of the Academy to constitute a workshop for tacking the philological problems of Mongolian, Turkish, Manchu, Tungus and Inner Asian subjects. He initiated the teaching of Altaic subjects at Szeged University. He donated his private library of several thousand volumes to the Library of Szeged University.

After his tour of Japan at the onset of the Second World War, from the late 40-s he travelled extensively, also to Mongolia and again to China, though for shorter times. He devoted most of his time left from his university and academy engagements to research. He probed into the history of the Mongolian, Turkish, Manchu, Tungus and Tibetan languages, literature and culture, published and interpreted sources, edited the Collection of Mongolian Written Monuments and the Mongolian Vocabulary of Istanbul, dechipered the Mongolian material in the Yemen Polyglot written in Arabic script, threw light on the principles and dechipherment of the Jurchi "small characters" and searched for the key to the Khitan language and writing.

He published in Hungarian and in foreign languages (first of all in his favourite French); he wrote for the narrow circle of connoisseurs and for all literate Hungarians in a wise, well- refined style. He translated the Secret History of the Mongols, the Tibetan Sa-skya pandita's Subhasitaratnanidhi into Hungarian. His last greatest work, The Early Turkish Relations of the Hungarian Language before the Conquest and during the Árpád Dynasty - published in Hungarian - is good reading for experts and lay readers alike for all who are interested in the living linguistic proof of our relationships reaching as far as the easternmost corners of Inner Asia, and in the Hungarian prehistory in general.

He was a member of several scholarly associations abroad. Several Hungarian decorations and those of other countries acknowledged his endeavours in education, research, organization and the public life.


                     György Kara, Louis Ligeti, 1902-1987: AOH 41(1987) pp. 3-6.


About him:
• Bárczi Géza, Ligeti Lajos hatvanadik születési évfordulójához: Magyar Nyelv 58(1962), pp. 525-527.
• Sanzheev, G. D., Akademik Lajos Ligeti i razvitie altaistiki v Vengrii: Narody Azii i Afriki1962:5., pp. 155-158.
• Czeglédy Károly, Ligeti Lajos hetvenöt éves: Nógrádi Szemle 21(1977):254 p. 7.
• Kis Tamás, A keleti nyelvek kézikönyve Ligeti Lajos dolgozószobájában. (Születése 75. évfordulóján): Magyar Hírlap 10(1977):265 p. 6.
• Benkő Loránd, A nyolcvan éves Ligeti Lajos köszöntése: MNy 79(1983), pp. 369-373.
• Czeglédy Károly, Ligeti Lajos (1902-1987): Hungarológiai Értesítő 8(1986):3-4 pp. 263-265.
• Kara György, Ligeti Lajos emlékezete: Népszabadság, 1987. jún. 10.
• Kara György, Ligeti Lajos, 1902-1987: Magyar Tudomány 32:10(1987), pp. 813-815.
• Kara, György, Louis Ligeti, 1902-1987: AOH 41:1(1987), pp. 3-6.
• Róna-Tas András, Ligeti Lajos, 1902-1987: Keletkutatás 1987:2 pp. 3-11.
• Sinor, Denis, In memoriam Louis Ligeti: PIAC Newsletter 17(1987), pp. 4-5.
• Sinor, Denis, Louis Ligeti (1902-1987): Ural-Altaische Jahrbücher 60(1988), pp. 195-196.
• Aubin, Francoise, Louis Ligeti: Journal Asiatique 276:1-2(1988), pp. 1-22.
• Diószegi István, Ligeti Lajos, 1902-1987: Balassagyarmati Honismereti Hiradó 10:1-2(1988), pp. 133-143.
• Nagy Rezső, Ligeti Lajos, 1902-1987: Balassagyarmati Honismereti Hiradó 10:1-2(1988), pp. 129-133.
• Róna-Tas, András, Lajos Ligeti: UAJb, N.F. 8(1988), pp. 183-186.
• Schütz Ödön, Ligeti Lajos, 1902-1987: MNy 84(1988), pp. 373-378.
• Zimonyi István, Ligeti Lajos magyar őstörténet-koncepciója: Századok 1988:1-2, pp. 216-221.
• Karaagaç, Günay, Louis Ligeti, 1902-1987: Türk dili ve araştırmaları dergisi 5(1989) pp. 153-170.
• Sárközi Alice, Ligeti Lajos a magyar orientalisztika nagyhírű kutatója 90 éve született Balassagyarmaton: Balassagyarmati Honismereti Hiradó 14:2(1992) pp. 8-11.
• Ligeti Lajos: Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., (1994). pp. 563-564
.• Róna-Tas András, Emlékbeszéd Ligeti Lajos rendes tag felett [Speech in Memory of Louis Ligeti] (downloadable document in rtf format)





2015年10月21日 星期三

Bibliography of Lajos Ligeti



Bibliography of Lajos Ligeti





1924
1. Deskó Endre csuvas–magyar nyelvhasonlítása. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925), pp. 319–320.

1925
2. Die Herkunft des Volksnamens Kirgis. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925), pp. 369–383.
3. Die Ahnentafel Attilas und die hunnischen Tan-hu-Namen. Asia Major II (1925), pp. 290–301.
4. Kırgız kavm ismin menşei. Türkiyat mecmuası I (1925), pp. 235–249.
5. A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 50–52.
6. Újabb magyar rovásírásos emlékek. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 218–219.
7. [R] K. B. Wiklund, Finno-Ugrier, Sprache und Anthropologie. In: Ebert, Reallexikon der Vorgeschichte, Berlin, pp. 364–382. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 205–206.
8. [R] Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. kötete, 6. füzet első fele. Budapest, 1925. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925), pp. 418–422.
9. [R] Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. kötete, 6. füzet első fele. Budapest, 1925. Földrajzi Közlemények LIII (1925), pp. 218–219.

1926
10. Attila családfája. Veszprém, 1926, 17 p. (Eötvös Füzetek V.)
11. Álmos. Magyar Nyelv XXII (1926), pp. 80–82.
12. A Krisztus születése előtti húnok. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932), pp. 1–20. 1 térk.
13. [R] Kai Donner, Zu den ältesten Berührungen zwischen Samojeden und Türken. Journal de la Société Finno-ougrienne LX (1924) 42 p. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932), pp. 187–192.

1927
14. A kitaj nép és nyelv. Magyar Nyelv XXIII (1927), pp. 293–310.
15. A kazár írás és a magyar rovásírás. Magyar Nyelv XXIII (1927), pp. 473–476.
16. A tun-huangi barlangok. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932), pp. 326–329.

1928
17. Magyar kutatóút Mongolországba. Magyar Nyelv XXIV (1928), pp. 265–270.

1929
18. Ligeti Lajos első jelentése mongolországi kutató útjáról. Akadémiai Értesitő XL (1929), pp. 172–176.
19. Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kutató útjáról. Akadémiai Értesitő XL (1929), pp. 255–259.

1930
20. Les noms mongols de Wen-tsong des Yuan. T’oung Pao XXVII (1930), pp. 57–61.
21. La collection mongole Schilling von Canstadt à la bibliothèque de l’Institut. T’oung PaoXXVII (1930), pp. 119–178.

1931
22. A jugarok földje. Magyar Nyelv XXVII (1931), pp. 300–314.
23. Kündü. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1931), p. 53.
24. [R] N. N. Poppe, A dahúr nyelvjárás. (Dagurskoe narečie, Materialy Kommissii po issledovaniju Mongol’skoj i Tannu-tuvinskoj narodnyh respublik i Burjat-mongol’skoj ASSR, vyp. 6., Leningrad, 1930). Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1931), pp. 148–159.

1932
25. Három év a pusztuló Belsőmongoliában. Földgömb III (1932), pp. 1–7.
26. A mandzsuriai kérdés. Magyar Szemle XIV (1932), pp. 105–115.
27. A magyarság keleti kapcsolatai. Minerva XI (1932), pp. 49–71. Published also separately as: Budapest, 1932, 25 p. (Minerva Könyvtár XXXIX.)

1933
28. Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie Chinoise. 1928–1931. Publié par la Société Kőrösi Csoma, Budapest, 1933, 64 p. 12 t. 1 térk.
29. Ouvrages tibétains rédigés à l’usage de Csoma. T’oung Pao XXX (1933), pp. 26–36.
30. Dió. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), p. 242.
31. Karám. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 336–338.
32. Dzsingisz khán neve. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 338–341.
33. Szűcs. Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 157–160.
34. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kar; kár). Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 218–221.
35. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Szőlő; őröl; üdül). Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 275–279.
36. Ramstedt G. J. hatvanéves. Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 324–326.
37. [R] B. J. Vladimircov, A mongol írott nyelv és a chalcha nyelvjárás összehasonlító nyelvtana. Bevezetés és hangtan. (Sravnitel’naja grammatika mongol’skogo pis’mennogo jazyka i halhaskogo narečija. Vvedenie i fonetika. Izd. Leningradskogo Vostočnogo Instituta imeni A. S. Ėnukidze. Leningrad, 1929) – N. N. Poppe, A mongol társalgási nyelv gyakorlati kézikönyve. A chalcha nyelvjárás. (Praktičeskij učebnik mongol’skogo razgovornogo jazyka. Halhaskoe narečie. Izd. Leningradskogo Vostočnogo Instituta imeni A. S. Ė. Leningrad, 1931).Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 320–326.

1934
38. Az altaji és uráli nyelvek. Magyar Nyelv XXX (1934), pp. 44–47.
39. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kapu, koporsó). Magyar Nyelv XXX (1934), pp. 200–208.
40. Utazás Kuku hotoba, a Kék városba. Földgömb V (1934), pp. 201–207.
41. Peking. Földgömb V (1934), pp. 264–270.
42. Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1934, 497 p. 1 térk.
43. Kajszi. Magyar Nyelv XXX (1934), p. 314.
44. Les pérégrinations de Csoma de Kőrös et le pays des Yugar. Revue des Études Hongroises XII (1934), pp. 233–253.

1935
45. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Ökör; ölyv). Magyar Nyelv XXXI (1935), pp. 35–41.
46. Alexandre Csoma de Kőrös. Nouvelle Revue de Hongrie 1935, pp. 495–501.
47. [R] Németh Gyula, A magyar rovásírás. In: A magyar nyelvtudomány kézikönyve II. kötet 2. füzet. Budapest, 1934. Egyetemes Philologiai Közlöny LIX (1935), pp. 94–96.
48. Gombocz Zoltán könyvtára. Könyvtári Szemle I (1935), pp. 140–141.
49. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Sűrű). Magyar Nyelv XXXI (1935), pp. 218–222.
50. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Saru; ködmön; bársony; ölt). Magyar Nyelv XXXI (1935), pp. 281–287.
51. Kína. Múlt és jelen. Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1935, 80 p. (Kincsestár 20.)
52. La phrase nominale en mongol. Bulletin de la Société de Linguistique de Paris XXXVI (1935), pp. XXVI–XXVII. no. 55.
53. Mongolos jövevényszavaink kérdése. Nyelvtudományi Közlemények XLIX (1935), pp. 190–271.
54. Szúnyog. Nyelvtudományi Közlemények XLIX (1935), p. 271.

1936
55. A nominalis mondat a mongolban. Nyelvtudományi Közlemények L (1936), pp. 232–239.
56. A kazár Σαρκελ név jelentéséhez. Magyar Nyelv XXXII (1936), p. 45.
57. Nyelvet fogni. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 45–46.
58. Japán és a keletázsiai bonyodalom. Magyar Szemle XXVI (1936), pp. 211–221.
59. [R] G. J. Ramstedt, Kalmückisches Wörterbuch. Lexica Societatis Finno-ugricae III. HeLsinki 1935. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 138–139.
60. Pordenonei Odoricus budapesti kézirata. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 160–168.
61. Zoltán Gombocz (1877–1935). Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 69–75.
62. Tibeti források Közáp-Ázsia történetéhez. Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 76–103.
63. Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról. Kőrösi Csoma-Archivum, I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 129–138, 2 t.
64. Pagoda. Magyar Nyelv XXXII (1936), p. 216.

1937
65. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Gyomor). Magyar Nyelv XXXIII (1937), pp. 221–227, 280.
66. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kanyaró; berke; tok). Magyar NyelvXXXIII (1937), pp. 300–304.

1938
67. A kínai írásjegyek magyaros átírása. Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 249–266.
68. A török hosszú magánhangzók. Magyar Nyelv XXXIV (1938), pp. 65–76.
69. Meshedből vissza Afganisztánba. Földgömb IX (1938), pp. 410–414.
70. Afgán földön. Budapest, Franklin, 1938, 221 p. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára)
71. Tőzeg. Magyar Nyelv XXXIV (1938), pp. 207-210, 328.
72. Les voyelles longues en turc. Journal Asiatique CCXXX (1938), pp. 177–204.

1939
73. [R] G. J. Ramstedt, Über den Ursprung der türkischen Sprache. Sitzungsberichte der Finnischen Akademie der Wissenschaften 1935. Helsinki, 1937. Magyar Nyelv XXXV (1939), pp. 57–61.

1940
74. Az ismeretlen Belső-Ázsia. Budapest, Athenaeum, 1940, 359 p. 6 t.
75. Attila hunjainak eredete. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila és hunjai. (Magyar Szemle Könyvei 16.) Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1940, pp. 11-30, 271–273.
76. Az ázsiai hunok. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila és hunjai. (Magyar Szemle Könyvei 16.) Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1940, pp. 31–60, 273–277.

1941
77. A magyar-mongol nyelvhasonlítás történetéhez. Magyar Nyelv XXXVII (1941), pp. 336–338.
78. Gyomor. Magyar Nyelv XXXVII (1941), pp. 344–345.
79. A kínai-átírásos barbár nyelvi glosszák kérdése. Nyelvtudományi Közlemények LI (1941), pp. 174–207.
80. Kőrösi Csoma Sándor emlékezete. Kőrösi Csoma-Archivum III (1940–1941), pp. 111–118.

1942
81. Türkçede uzun vokaller. Türkiyat Mecmuası VII–VIII (1940–1942), pp. 82–94.
82. A ’phags-pa írásos nyelvemlékek. In: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1942, pp. 222–237.
83. Alexander Kőrösi Csoma. Ungarn 1942, pp. 535–543.
84. A kaukázusi magyarság. Magyar Szemle XLIII (1942), pp. 302–310.

1943
85. A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Budapest, Pázmány Péter Tudomány-Egyetem Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete–Franklin-Társulat, 1943, 289 p. 3 t.
86. Előszó. In: No. 85., pp. 5–8.
87. Az uráli magyar őshaza. In: No. 85., pp. 36–70.
88. A magyar őstörténet írásos forrásai. Kínai források. In: No. 85., pp. 258–262.
89. A magyar őstörténet írásos forrásai. Belső-ázsiai források. In: No. 85., pp. 263–265.
90. A magyarság urali őshazája. Új Európa 1943, pp. 193–200.

1944
91. Catalogue du Kanjur mongol imprimé. Vol. 1. Catalogue. Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1942–1944, 345 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica III.)

1945
92. Bilinmeyen Iç-Asya. İstanbul 1946, 362 p. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Yayınları LII.; Hungaroloji Enstitüsü II.)

1946
93. A török szókészlet története és török jövevényszavaink. (Gyöngy). Magyar Nyelv XLII (1946), pp. 1–17.

1947
94. Boszorkány. Magyar Nyelv XLIII (1947), pp. 10–17.
95. Analecta Orientalia memoriae Alexandri Csoma de Kőrös dicata. Ed. Ligeti L. Budapest, Academia Litterarum Hungarica et Societas a Csoma de Kőrös nominata, 1942–1947, 224 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica V.)
96. Ad lectorem. In: No. 95., pp. 3–5.
97. Epilogus. In: No. 95., p. 223.

1948
98. Gyarmathi Sámuel és a nyelvhasonlítás. Magyar Nyelv XLIV (1948), pp. 127–128.
99. Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás. A ‘kis’ dzsürcsi írás értelmezése. Budapest, 1948, 43 p. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály Köréből XXVI,9.)
100. Le Subhāsitaratnanidhi mongol, un document du moyen mongol. Part. 1. Le manuscrit tibéto-mongol en reproduction phototypique, avec une introduction. Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1948, XIII, 124 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica VI.)

1949
101. Egy karluk törzs neve kínai átírásban. Magyar Nyelv XLV (1949), pp. 168–170.
102. L’étymologie mongole du slave chorogy ’drapeau’. Études Slaves et Roumaines II (1949), pp. 46–56.
103. Hiung-nu’ların dili. Türk Dili Belleten, seri III, sayı 12-13 (1949), pp. 102–105.
104. Le chinois en écriture ’phags-pa. In: Actes du XXIe Congrès lnternational des Orientalistes. Paris, 1949, p. 262.

1950
105. Mots de civilisation de Haute Asie en transcription chinoise. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae I (1950–1951), pp. 141–188.

1951
106. Un épisode d’origine chinoise du “Geser-qan”. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae I (1950–1951), pp. 339–357.
107. Hozzászólás Zsirai Miklós “Sztálin cikkei és a történeti összehasonlító nyelvtudomány” c. előadásához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei I (1951), pp. 47–49.
108. Çin yazısiyle yazılmış barbar glossaları meselesi. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Dergisi IX (1951), pp. 301–327.
109. Histoire du lexique des langues turques. Rocznik Orientalistyczny XVII (1951–1952), pp. 80–91.

1952
110. A kevert nyelvrendszer kérdéséhez. Hozzászólás Németh Gyula előadásához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei II (1952), pp. 332–338.
111. A kínai nevek és szavak magyar átírása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952, 35 p. (Csongor Barnabással, név nélkül)
112. A propos de l’écriture mandchoue. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae II (1952), pp. 235–301.

1953
113. Afganisztán mongol és török nyelvei. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei III (1953), pp. 231–248.
114. Az uráli és altaji nyelvek viszonyának kérdése. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IV (1953), pp. 333–364.
115. Note préliminaire sur le déchiffrement des “petits caractères” joutchen. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae III (1953), pp. 211–228.

1954
116. Notes sur le colophon du “Yitikän sudur”. In: Asiatica. Festschrift Friedrich Weller zum 65. Geburtstag gewidmet. Leipzig, Harrassowitz, 1954, pp. 397–404.
117. O mongol’skih i tjurkskih jazykah i dialektah Afganistana. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae IV (1954), pp. 93–117.
118. Le lexique moghol de R. Leech. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae IV (1954), pp. 119–158.
119. Csü Jüan, a kínai nép költője. Csillag 1954, pp. 508–516.

1955
120. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’naja grammatika mongol’skih jazykov. Tom 1. Moskva–Leningrad, Institut Jazykoznanija AN SSSR, 1953. Voprosy jazykoznanija 1955, 5, pp. 133–140.
121. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’anaja grammatika mongol’skih jazykov. Tom 1. Moskva–Leningrad, Institut Jazykoznanija AN SSSR, 1953. Nyelvtudományi Közlemények LVII (1955), pp. 293–300.
122. Ligeti Lajos belső-mongóliai nyelvészeti kutatóútja. In: A nagyvilág magyar vándorai. Szerk. Agárdi F. Budapest, Művelt Nép, 1955, pp. 218–240.
123. [R] Louis Hambis, Le chapitre XVIII du Yuan che. Les fiefs attribués aux membres de la famille impériale et aux ministres de la cour mongole d’après l’histoire chinoise officielle de la dynastie mongole. Leiden, Brill, 1954. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae V (1955), pp. 315–323.
124. A magyar tudomány tíz éve, 1945-1955. Szerk. Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1955, 431 p.

1956
125. Török jövevényszavaink és a vitás etimológiák kérdése. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956, pp. 336–346.
126. Hozzászólás a “Helyesírásunk időszerű kérdései” című tanulmánykötetről rendezett vitához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IX (1956), pp. 113–116.; also in: A “helyesírásunk időszerű kérdései vitája”. Budapest, 1956. (Nyelvtudományi Értekezések IX.), pp. 25–28.
127. A magyar orientalisztika időszerű kérdései. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei X (1956), pp. 71–79.
128. Le Po kia sing en écriture ’phags-pa. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeVI (1956), pp. 1–52.
129. Hozzászólás Tolnai Gábor “A realizmus kérdései és a régi magyar irodalom” c. előadásához. In: A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956, pp. 85-89.
130. Hozzászólás Lakó György “A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai” c. előadásához. Nyelvtudományi Közlemények LVIII (1956), p. 49.

1957
131. Az ’ajándék’ két török–perzsa neve. Magyar Nyelv LIII (1957), pp. 157–159.
132. Tádzsik és tadzsik. Magyar Nyelv LIII (1957), p. 253.
133. Sur la langue des Afchars d’Afghanistan. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae VII (1957), pp. 109–156.

1958
134. Deux tablettes de T’ai-tsong des Ts’ing. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae VIII (1958), pp. 201–239.
135. A török szófejtés és török jövevényszavaink. (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz ’artus, articulus’, török yüz ’ua.’; gyűrű; szérű. Magyar Nyelv LIV (1958), pp. 435–450.

1959
136. Les mots solons dans un ouvrage chinois des Ts’ing. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae IX (1959), pp. 231–272.
137. Előszó. In: Mongol szövegek. I. Siditü kegür-ün üliger. Az elvarázsolt holttest meséi. Átírta Kara György. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Tanszék, 1959, pp. I–III.
138. Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái. Nyelvtudományi Közlemények LXI (1959), pp. 161–191.
139. A török szófejtés és török jövevényszavaink. (Szérű; a gyűszű és rokonsága; ocsú).Magyar Nyelv LV (1959), pp. 451–457.

1960
140. Afganistan Avşarlarının dili üzerine. In: VIII. Türk Dil Kurultayında okunan bilimsel bildiriler 1957. Ankara, Türk Tarih Kurumu Basımevi, 1960, pp. 57–64.
141. Néhány megjegyzés úgynevezett altaji jövevényszavainkról. Magyar Nyelv LVI (1960), pp. 289–303.
142. Les anciens éléments mongols dans le mandchou. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae X (1960), pp. 231–248.
143. [R] Moravcsik Gyula, Byzantinoturcica. I: Die byzantinischen Quellen der Geschichte der Türkvölker. II: Sprachreste der Türkvölker in den byzantinischen Quellen. Zweite durchgearbeitete Auflage. Berliner Byzantinische Arbeiten Bd. 10, 11. Berlin, 1958. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae X (1960), pp. 301–307.
144. M. Jules Németh. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XI (1960), pp. 5–9.
145. Gombocz Zoltán, Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Közzétette: Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960, 30 p. (Nyelvtudományi Értekezések XXIV.)
146. Bevezetés és jegyzetek. In: Gombocz, Z., Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Szerk. Ligeti L. Budapest, 1960, pp. 3–4. (Nyelvtudományi Értekezések XXIV.)

1961
147. Les inscriptions djurtchen de Tyr. La formule om mani padme hum. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XII (1961), pp. 5–26.
148. A propos des éléments “altaiques” de la langue hongroise. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae XI (1961), pp. 15–42.
149. A mandzsu nyelv régi mongol elemei. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XVII (1961), pp. 31–46.
150. Trois notes sur l’écriture ’phags-pa. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXIII (1961), pp. 201–237.
151. Sur quelques transcriptions sino-ouigoures des Yuan. Ural-Altaische Jahrbücher XXXIII (1961), pp. 235–244.

1962
152. Un vocabulaire mongol d’Istanboul. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXIV (1962), pp. 3–99.
153. Sur deux mots comans. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae X (1962), pp. 167–174.
154. A mongolok titkos története. Mongolból fordította (előszóval, utószóval, jegyzetekkel ellátta): Ligeti Lajos. Budapest, Gondolat, 1962, 241 p.
155. Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői. Magyar Nyelv LVIII (1962), pp. 146–152.
156. [R] Pentti Aalto, Qutuγ-tu pañcaraksā kemekü tabun sakiyan neretü yeke kölgen sudur. Nach dem Stockholmer Xylograph 15.1.699 herausgegeben von –– . Asiatische Forschungen 10. Wiesbaden, 1961. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XIV (1962), pp. 317–328.
157. Sur un passage du Rājāvavādaka-sūtra ouigour. In: Németh Armağani. Ankara, Türk Tarih Kurumu Basımevi, 1962, pp. 319–330.
158. Gombocz a török nomen-verbumokról. Magyar Nyelv LVIII (1962), pp. 464–466.
159. Attila Hunlarının menşei. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila ve Hunları. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Yayınları 106.) İstanbul, Anıl Matbaası, 1962, pp. 7–26, 266–268.
160. Asya Hunları. In: Attila ve Hunları. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Yayınları 106.) İstanbul, Anıl Matbaası, 1962, pp. 27–56, 268–273.

1963
161. Notes sur le vocabulaire mongol d’Istanboul. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVI (1963), pp. 107–174.
162. [R] St. Kałużyński, Mongolische Elemente in der jakutischen Sprache. Warszawa, 1961.Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVI (1963), pp. 325–329.
163. Uráli török jövevényszavaink kérdéséhez. Magyar Nyelv LIX (1963), pp. 381–393.
164. Préface. Előszó. In: Hungarian Publications on Asia and Africa 1950–1962. A Selected Bibliography. Magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról 1950-1962. Válogatott bibliográfia. Compiled by Eve Apor and Hilda Ecsedy. Ed. by Louis Bese. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, pp. 5–8.
165. Preklasszikus emlékek. 1. XIII–XIV. század. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1963, 173 p. (Mongol Nyelvemléktár I.) See also no. 227.
166. Drevnie mongol’skie ėlementy v man’čžurskom jazyke. In: Trudy dvadcat' pjatogo meždunarodnogo kongressa vostokovedov, tom 3. Moskva, Izdat. Vostočnoj Literatury, 1963, p. 257.
167. Gyarmat és Jenő. In: Benkő, L. [Ed.], Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. (Nyelvtudományi Értekezések XL.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, pp. 230–239.

1964
168. Les voyelles longues en moghol. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVII (1964), pp. 1–48.
169. Les fragments du Subhāsitaratnanidhi mongol en écriture ’phags-pa. Mongol préclassique et moyen mongol. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVII (1964), pp. 239–292.
170. [R] Gerhard Doerfer, Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen, unter besonderer Berücksichtigung älterer neupersischen Geschichtsquellen, vor allem der Mongolen- und Timuridenzeit. Band I: Mongolische Elemente im Neupersischen. Wiesbaden, 1963. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVII (1964), pp. 343–349.
171. ’Phags-pa írásos emlékek. Kancelláriai iratok kínai átírásban. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1964, 151 p. (Mongol Nyelvemléktár II.)
172. A mongolok titkos története. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1964, 223 p. (Mongol Nyelvemléktár III.)
173. A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király). Magyar Nyelv LX (1964), pp. 385–404.
174. Mongol’skie ėlementy v dialektah hazara v Afganistane. In: Kratkie soobščenija Instituta Narodov Azii, 83. (Mongolovedenie i tjurkologija). Moskva, Nauka, 1964, pp. 5–22.

1965
175. Preklasszikus emlékek. 2. XIII–XVI. század és a XVII. század eleje. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1965, 188 p. (Mongol Nyelvemléktár IV.)
176. Sa-skya pandita. Bölcs mondások kincsestára. Subhāsitaratnanidhi. Sonom gara fordítása. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1965, 128 p. (Mongol Nyelvemléktár VI.)
177. Kniezsa István. Magyar Nyelv LXI (1965), pp. 129–131.
178. Bilincsek, bilincs. Magyar Nyelv LXI (1965), pp. 281–289.
179. Le lexique mongol de Kirakos de Gandzak. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVIII (1965), pp. 241–297.
180. Ajánlás. In: Kara, Gy., A mongol irodalom kistükre. Budapest, Európa, 1965, pp. 5–7.
181. A mongolok titkos története. Részlet. In: Kara, Gy., A mongol irodalom kistükre. Budapest, 1965, pp. 16–28.
182. Le Kanjur mongol imprimé de la Bibliothèque nationale. Journal Asiatique CCLIII (1965), pp. 329–339.

1966
183. Un vocabulaire sino-ouigour des Ming. Le Kao-tch’ang-kouan yi-chou du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XIX (1966), pp. 117–199, 257–316. Published also separately as: Budapest, 1966. (Dissertationes Sodalium Instituti Asiae Interioris XI.)
184. Čhos-kyi ’od-zer, Buddha tizenkét cselekedete. Šes-rab sen-ge fordítása. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1966, 145 p. (Mongol Nyelvemléktár IX.)
185. Transcriptions chinoises de trois noms propres dans l’Histoire secrète des Mongols. In:Collectanea Mongolica. Festschrift für Professor Dr. Rintchen zum 60. Geburtstag. (Asiatische Forschungen 17.) Wiesbaden, Harrassowitz, 1966, pp. 123–136.
186. Noms turcs pour ’fers; bracelet; bague’ dans les langues slaves et dans le hongrois. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae XII (1966), pp. 249–258.
187. Az idő és társai. Magyar Nyelv LXII (1966), pp. 385–398.
188. Śāntideva, A megvilágosodás útja. Bodhicaryāvatāra. Čhos-kyi ’od-zer fordítása. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1966, 207 p. (Mongol Nyelvemléktár VII.)

1967
189. A propos de la version mongole des “Douze actes du Bouddha”. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XX (1967), pp. 59–73.
190. Documents sino-ouigours du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XX (1967), pp. 253–306.
191. Előszó. In: Róna-Tas, A., A megszabadító. Thar-pa čhen-po. Ayusi átdolgozott fordítása. (Mongol Nyelvemléktár XI.) Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1967, pp. 3–6.
192. Preklasszikus emlékek. 3. Jüan- és Ming-kori szövegek klasszikus átírásban. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1967, 189 p. (Mongol Nyelvemléktár V.)
193. Turkológiai megjegyzések szláv jövevényszavainkhoz. (Bélyeg; terem; bér). Magyar NyelvLXIII (1967), pp. 427–441.

1968
194. Documents sino-ouigours du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 45–108.
195. [R] Gerhard Doerfer, Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen unter besonderer Berücksichtigung neupersischer Geschichtsquellen, vor allem der Mongolen- und Timuridenzeit. Band II: Türkische Elemente im Neupersischen, alīf bis tā. Wiesbaden, 1965; Band III: ğim bis kāf. Wiesbaden, 1967. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 119–130.
196. A harang mint csörgő, csengettyű és kolomp. Magyar Nyelv LXIV (1968), pp. 75–78.
197. Monuments en écriture ’phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1968, 126 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum I.)
198. Notes sur le lexique sino-tibétain de Touen-houang en écriture tibétaine. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 265–288.
199. A propos du “Manuscrit de Zirni”. In: Asiatic Studies in Honour of Dr. Jitsuzo Tamura, on the Occasion of His Sixty-Fourth Birthday, May 25. MXMLXVIII. Kyoto, 1968, pp. 17–44.
200. Stein Aurél emlékezete. Magyar Tudomány XIII (1968), pp. 667–673.

1969
201. Glossaire supplémentaire au Vocabulaire sino-ouigour du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXII, pp. 1–49, 191–243. Published also separately as: Budapest, Kőrösi Csoma Society, 1969. (Budapest Oriental Studies II.)
202. Tabgačskij jazyk – dialekt sjan’bijskogo. Narody Azii i Afriki 1969,1, pp. 107–117.
203. A jó szagú gyopártól a havasi gyopárig. Magyar Nyelv LXV (1969), pp. 136–144.
204. Prof. L. Fekete. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXII (1969), pp. 379–381.
205. Fekete Lajos 1891–1969. Magyar Tudomány XIV (1969), pp. 633–636.
206. Búcsú Fekete Lajostól. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXVI (1969), pp. 415–418.
207. Előszó. In: Sárközi, A., Preklasszikus emlékek. 4. (Mongol Nyelvemléktár XV.) Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1969, pp. 3–5.

1970
208. Orientalisztika. Magyar Tudomány XV (1970), pp. 217–219.
209. Mongolian Studies. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970, 590 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XIV.)
210. Le tabghatch, un dialecte de la langue sien-pi. In: No. 209., pp. 265–308.
211. A propos de quelques textes mongols préclassiques. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXIII (1970), pp. 251–284.
212. Orsó szavunk török háttere. Magyar Nyelv LXVI (1970), pp. 412–421.
213. Monuments préclassiques 1. XIIIe et XIVe siècles. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970, 169 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum I.)
214. Előszó. In: Boros, V., H., Stein Aurél ifjúsága. Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról. 1866–1891. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai 61.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1970, pp. III–V.
215. Bilinmeyen İç-Asya. Macarcadan çeviren: Sadrettin Karatay. 1–2. kitap. İstanbul, Millî Eğitim Basımevi, 1970, 270, 244 p. (1000 Temel Eser 33–34.)
216. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’naja grammatika mongol’skih jazykov. In: Hėl zohiol sudlal. (Studia Linguae et Litterarum Academiae Scientiarum Reipublicae Populi Mongolici VIII,11.) Ulaanbaatar, 1970, pp. 321–339.
217. Macaristanda Türk dili kürsüsünün kuruluşunun yüzüncü yılını kutlama töreninde bu kürsünün profesörü ve Akademi üyesi Lajoş Ligeti’nin açış konuşması. Türk Kültürü IX (1970), pp. 181–183.
218. Julius Németh zum Gruss. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae XX (1970), pp. 241–244.

1971
219. Fragments mongols de Berlin. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXIV (1971), pp. 139–164.
220. Histoire secrète des Mongols. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971, 268 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta I.)
221. A mongolok titkos története. Részlet. In: Kara, Gy., A mongol irodalom kistükre. Budapest, 1971, pp. 19–30.
222. Altajskaja teorija i leksikostatistika. Voprosy jazykoznanija 1971,3, pp. 21–33.
223. Studia Turcica. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971, 498 p. 10 t. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XVII.)
224. Autour du Säkiz yükmäk yaruq. In: No. 223., pp. 291–319.
225. A propos du “Rapport sur les rois demeurant dans le Nord”. In: Études tibétaines dédiées à la mémoire de Marcelle Lalou. Paris, Maisonneuve, 1971, pp. 166-189.
226. Evlija Cselebi magyar szójegyzéke. Magyar Nyelv LXVII (1971), pp. 394–409.

1972
227. Monuments préclassiques. 1. XIIIe et XIVe siécles. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 295 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta II.)
228. Monuments en écriture ’phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 170 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta III.)
229. Monuments préclassiques 1. XIIIe et XIVe siècles. 2. partie. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 382 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum II.)
230. Une ancienne interpolation dans l’Altan tobči. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 1–10.
231. Les sept monastères nestoriens de Mar Sargis. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 169–178.
232. Les noms kalmouks des jours de la semaine. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 371–376.
233. Trésor des sentences. Subhāsitaratnanidhi de Sa-skya pandita. Trad. de Sonom Gara. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 146 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta IV.)

1973
234. Trésor des sentences. Subhāsitaratnanidhi de Sa-skya pandita. Trad. de Sonom Gara. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 339 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum IV.)
235. Monuments en écriture ’phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 243 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum III.)
236. A propos d’un document ouigour de l’époque mongole. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVII (1973), pp. 1–18.
237. La sacrifice offert aux ancêtres dans l’Histoire secrète. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVII (1973), pp. 145–161.
238. Az altaji nyelvrokonság és a szókészlet-statisztika. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXVIII (1973), pp. 259–275.

1974
239. Keletkutatásunk helyzete. Keletkutatás 1973. [1974]. pp. 5–13.
240. Le professeur L. Rásonyi. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVIII (1974), pp. 147–150.
241. [R] Michael Weiers, Die Sprache der Moghol der Provinz Herat in Afghanistan. Sprachmaterial, Grammatik, Wortliste. Abhandlungen der Rheinisch-Westfahlischen Akademie der Wissenschaften 49. Opladen, 1972. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXXVIII (1974), pp. 291–305.
242. Les recherches orientales en Hongrie. Nouvelles Études Hongroises IX (1974), pp. 57–68.
243. Les douze actes du Bouddha. Arban qoyar jokiyangγui üiles de Čhos-kyi ’od-zer. Traduction de Šes-rab sen-ge. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 184 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta V.)
244. Les douze actes du Bouddha. Arban qoyar jokiyangγui üiles de Čhos-kyi ’od-zer. Traduction de Šes-rab sen-ge. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 516 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum V.)
245. Histoire secrète des Mongols. Texte en écriture ouigoure incorporé dans la chronique Altan tobči de Blo-bzan bstan-’jin. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 204 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta VI.)

1975
246. Researches in Altaic languages. Papers read at the 14th meeting of the Permanent International Altaistic Conference held in Szeged, August 22-28, 1971. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975, 337 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XX.)
247. La théorie altaïque et la lexico-statistique. In: No. 246., pp. 99–115.
248. Quelques problèmes étymologiques des anciens mots d’emprunt turcs de la langue hongroise. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXIX (1975), pp. 279–288.
249. Načal’nye smyčnye i affrikaty Cejunja i drevnemandarinskogo v transkripcii kvadratnoj pis’mennost’ju. In: Očerki po fonologii vostočnyh jazykov. Moskva, Nauka, 1975, pp. 305–319.

1976
250. Régi török jövevényszavaink etimológiai problémái. In: Az etimológia elmélete és módszere. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976, pp. 193–199. (Nyelvtudományi Értekezések LXXXIX.)
251. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. Magyar Nyelv LXXII (1976), pp. 11–27, 129–136.
252. Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Magyar Tudomány XXI (1976), pp. 533–536.
253. Előszó. In: Terjék, J., Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. (Keleti Tanulmányok – Oriental Studies I.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1976, pp. 3–7.
254. Boszorkány és bazargán. Magyar Nyelv LXXII (1976), pp. 481–482.
255. Preface. In: Eckmann, J., Middle Turkic glosses of the Rylands interlinear Koran translation. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXI.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976, pp. 7–10.
256. Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. In: Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei Ú.S. II.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1976, pp. 5–8.

1977
257. Börtü és világosan török eredetű szavaink. Magyar Nyelv LXXIII (1977), pp. 146–154.
258. Gombocz Zoltán mint turkológus. Magyar Nyelv LXXIII (1977), pp. 395–401.
259. Az Akadémia Könyvtára és az orientalisztika. Magyar Könyvszemle XCIII,1 (1977), pp. 3–13.
260. Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie Chinoise. 1928-1931. Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1977, 64 p. 12 t. 1 térk. [Reprint]
261. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1977, IV, 430 p. 1 t. (Budapest Oriental Reprints. Series A 1.)
262. Budenz József, A mandsu nyelv alaktana. Előszóval ellátva újra közreadja Ligeti L. Nyelvtudományi Közlemények XX (1886–1887), pp. 307–319, 380–400, 475–476. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1977. (A Kőrösi Csoma Társaság Magyar Nyelvű Kiadványai XII.)
263. Budenz József, Rövid mongol nyelvtan. Előszóval ellátva újra közreadja Ligeti L.Nyelvtudományi Közlemények XXI (1887–1890), pp. 274–320. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1977. (A Kőrösi Csoma Társaság Magyar Nyelvű Kiadványai XIII.)
264. Preface. In: Bulletin of the Csoma de Kőrös Symposium. Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences, 1977, pp. 5–6.

1978
265. Proceedings of the Csoma de Kőrös Memorial Symposium held at Mátrafüred, Hungary 24-30 September 1976. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978, 586 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXIII.)
266. Le mérite d’ériger un stūpa et l’histoire de l’éléphant d’or. In: No. 265., pp. 223–284.
267. Régi török eredetű neveink. 1. rész. Magyar Nyelv LXXIV (1978), pp. 257–274.
268. La Bibliothèque de l’Académie et les études orientales. In: Apor, É. [Ed.], Jubilee Volume of the Oriental Collection 1951–1976. (Keleti Tanulmányok – Oriental Studies II.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1978, pp. 7–21.

1979
269. Régi török eredetű neveink. 2. rész. Magyar Nyelv LXXV (1979), pp. 26–42.
270. Régi török eredetű neveink. 3-4. rész. Magyar Nyelv LXXV (1979) pp. 129–141, 259–273.
271. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1979, II, 480 p. (Budapest Oriental Reprints. Series A 2.)
272. Zoltán Gombocz als Turkologe. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Linguistica IX (1979), pp. 15–23.

1980
273. Tátorján. Magyar Nyelv LXXVI (1980), pp. 129–143.
274. A propos du rhotacisme et du lambdacisme. Central Asiatic Journal XXIV (1980), pp. 222–250.
275. Bartoniek Géza. In: Eötvös Kollégiumi emlékkönyv. Ünnepségek, beszédek. 1970–1980. Szerk Szabó András. (Eötvös Füzetek Ü. F. IV.) Budapest, 1980, pp. 125–129.

1981
276. Joannes Ungarus és az 1262. évi mongol követjárás. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXXII (1981), pp. 117–137.
277. Prolegomena to the Codex Cumanicus. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXXV (1981), pp. 1–54.
278. Keleti nevek magyar helyesírása. Főszerk. Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981, 960 p.
279. Előszó. In: No. 278., pp. 7–13.
280. History of Buddhism in Mongolia. Čhen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i čhos ji-ltar ’byun-ba’i chul bšad-pa Bstan-pa rin-po-čhe gsal-bar byed-pa’i sgron-me or Hor čhos ’byun. Written by Gu-šri Dka’-bču Che-’phel alias ’Jigs-med Rig-pa’i rdo-rje of Eastern Thu-med in 1819. New Delhi, 1981, 11 p. 108 t. (Śata-Pitaka Series, Indo-Asian Literatures 271.)
281. Kuun, G. [Ed.], Codex Cumanicus. With the Prolegomena to the Codex Cumanicus by Louis Ligeti. Budapest, Kőrösi Csoma Society – Library of the Hungarian Academy of Sciences, 1981, 54, CXXXIV, 395 p. (Budapest Oriental Reprints. Series B 1.)
282. A mongolok titkos története. [Részlet] In: A tatárjárás emlékezete. Vál. Katona Tamás. (Bibliotheca Historica) Budapest, Magyar Helikon, 1981, pp. 37–57.
283. The Khazarian letter from Kiev and its attestation in runiform script. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae XXXI (1981), pp. 5–18.

1982
284. A Codex Cumanicus margójára. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXXIII (1982), pp. 317–362.

1983
285. Bulletin of the Csoma de Kőrös Symposium. Vols 1-2 (1980–1983). Ed. by L. Ligeti. Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences, 1983, 110 p.

1984
286. Sza-szkja pandita Kun-dga’ rgyal-mchan, A bölcsesség kincsestára. Tibetiből magyar prózára ford., jegyzeteket és az utószót írta: Ligeti Lajos. Ford. Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1984, 152 p.
287. Tibetan and Buddhist studies commemorating the 200th anniversary of the birth of Alexander Csoma de Kőrös. Ed. by Louis Ligeti. Vols 1–2. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984, 387, 440 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXIX.)
288. La version mongole des Douze actes du Bouddha. In: No. 287., pp. 7–76.
289. A propos de la traduction mongole préclassique du Hiao-king. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXXVIII (1984), pp. 303–349.
290. Egy kievi kazár levél és rovásírásos hitelesítése. Magyar Nyelv LXXX (1984), pp. 10–17.

1985
291. Levédia és Etelköz. Magyar Nyelv LXXXI (1985), pp. 1–19.
292. K voprosu ob “altajskih” ėlementah vengerskogo jazyka. In: Issledovanija vengerskih učenyh po čuvašskomu jazyku. Sost. A. Rona-Taš. Čeboksary, 1985, pp. 107–132.
293. Dolgie glasnye v tjurkskih jazykah. In: Issledovanija vengerskih učenyh po čuvašskomu jazyku. Sost. A. Rona-Taš. Čeboksary, 1985, pp. 133–143.
294. A Codex Cumanicus mai kérdései. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1985, 48 p. (Keleti Értekezések I.).
295. Levédia és Etelköz. In: Tanulmányok a magyarság honfoglalás előtti történetéből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 172.) Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1985, pp. 57–76.

1986
296. A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti L. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, VII, 289 p. 3 t. (Az Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata) [Reprint]
297. Előszó az 1986. évi kiadáshoz. In: No. 296., pp. I–VII.
298. Előszó. In: No. 296., pp. 5–8. [Reprint]
299. Az uráli magyar őshaza. In: No. 296., pp. 36–70. [Reprint]
300. A magyar őstörténet írásos forrásai. Kínai források. In: No. 296., pp. 258–262. [Reprint]
301. A magyar őstörténet írásos forrásai. Belső-ázsiai források. In: No. 296., pp. 263–265. [Reprint]
302. Les Joutchen “Sauvages“. Altorientalische Forschungen XIII (1986), pp. 110–122.
303. A pannóniai avarok etnikuma és nyelve. Magyar Nyelv LXXXII (1986), pp. 129–151.
304. Attila hunjainak eredete. In: Attila és hunjai. Szerk. Németh Gyula. Budapest, 1986, pp. 10–30, 271–273. [Reprint]
305. Az ázsiai hunok. In: Attila és hunjai. Budapest, 1986, pp. 31–59, 273–277. [Reprint]
306. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, 602 p.
307. [R] M. R. Fedotov, B. Munkači, O tjurkskih ėlementah v vengerskom jazyke. Sovetskaja tjurkologija 1985,1, pp. 30–37. Magyar Nyelv LXXXII (1986), pp. 478–482.

1987
308. A mongolok titkos története. [Részlet] In: A tatárjárás emlékezete. Vál., szerk. Katona Tamás. (Pro Memoria) Budapest, Európa, 1987, pp. 45–72.
309. Répertoire du Kanjur mongol imprimé. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXLI (1987), pp. 344–496.

1988
310. Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Ázsia lámakolostoraiban. Előszó: Hazai György. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988, 565 p. (Kentaur Könyvek) [Reprint].

1990
311. Un vocabulaire sino-mongol des Yuan. Le Tche-yuan yi-yu déchiffré par Louis Ligeti, édité par G. Kara. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XLIV (1990), pp. 259–277.


Editor:
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, I–XXX (1950–1976)
Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, 1–15 (1966–1977).



2015年10月11日 星期日

承德大成殿/門滿蒙文匾額


 
熱河文廟記
2011年夏 


河北熱河文廟在承德市西大街城隍廟東,佔地2.89萬平方米。建於清乾隆41年至44(1776-1779),與山東曲阜孔廟、北京孔廟並稱中國三大孔廟。


欞星門及東西牌坊

上世紀60年代,熱河文廟除廡殿、齋房、尊經閣、講堂、崇聖祠等建築物外,整體建築大都遭到徹底破壞。本世紀初,熱河文廟按照原有建築的布局,進行復原,工程歷時4年有餘,於2011年夏完工。

由於平定台灣林爽文之亂在文廟籌劃,因此大成門外左面東壁西嚮嵌有乾隆53年御製的《平定臺灣告成熱河文廟碑文》記功石刻,惜文革時被毀,現已無法復原。




大成門外西壁

大成門外原碑刻所在的東壁

大成門上的滿、蒙文牌匾「大成門」,與其後的「大成殿」牌匾河北承德熱河文廟管理處誤將之書作佛家的「大乘」amba kulge/yeke kölgen。

大成殿

2011年9月攝

2011年9月前照片

根據承德市文物局古建隊王玉森處長所言,匾額是參考承德地區寺廟牌匾復刻,從匾額上所用的字體可見,這應是普寧寺大乘之閣」牌匾。(見下圖)

承德普寧寺 (1755)

雖然大成門、大成殿匾額的滿文部分後來已更正為Amba Šangγan Duqa/Deyen,但2011年夏,在我到訪時,文廟剛開放,蒙文部分依然錯作大乘門/殿Yeke Kölgen Qaγalγ-a /Ordo

2011年9月攝


按蒙文正書法,「門」一般寫作qaγalγ-a ,不匾額上的qaqalq-a. 匾額上的滿文šangγan 亦多寫一牙。



延伸閱讀:



(國立中正大學滿洲研究班甘德星)